Sűrű volt az októberi program, rögtön elsején bele is kellett csapnunk a jóba, Bristolba utaztunk. Legutóbbi bejegyzésünkben említettük, hogy az első két októberi meccsünk necces, nos a Bristol City elleni egy kiélezett, körömrágós, viszont egy rendkívül pörgős, látványos jó meccs lett, és ami a legfontosabb, mind a három pontot elhoztuk az Ashton Gate-ről, ahol 21.665 néző ült a lelátókon. Két érdekes változás volt a kezdőben, a védelem közepén Dunne helyett Clarke-Salter kezdett, míg elől, a válogatott meccsekről visszatérő Dykes helyén Roberts.
Az első tíz percben a Bristolnak volt két nagy helyzete, az egyiknél fölé lőttek, a másiknál, Nahki Wells fejesénél Dieng védett szenzációsan. Aztán már csak nálunk voltak helyzetek az első félidőben, és szerencsére azokból kettőt be is rúgtunk. A 19. percben Willock csinálta meg a lassan védjegyének számító mozdulatsort: balról, a tizenhatos vonalán indul befelé, aztán jobbal kilövi a bal alsót/felsőt. Mostani lövését Bentley, a Bristol kapusa óriási bravúrral kapufára tolta, a kapufáról azonban Johansen elé pattant a labda, aki kényelmesen helyezett az üres kapuba. Három perccel később, egy villámgyors kontra végén Paal, a balhátvédünk centerezett, és Tyler Roberts bepasszolta a másodikat.

                   Johansen örül a góljának

Egy pillanatra meg kell állnunk a két szélsőhátvédünknél. Mindketten idei igazolások, a jobbhátvéd, Ethan Laird a Manchester Unitedtől érkezett kölcsönbe, Kenneth Paal-t a Zwolle-tól igazoltuk. Tizenkét forduló után lassan kimondhatjuk, hogy ők az utóbbi idők két legígéretesebb igazolásai! Gyorsak, gólerősek, remekül futnak el és adnak be, a védőmunkájuk szinte hibátlan. A Championship játékos rangsorában a posztjukon ők állnak elől.

Meg kell említeni persze azt is, erről Beale mester is ejtett pár szót a meccs után, hogy minimum négy-öt góllal vezethettünk volna a szünetben. Szerencsére nem bosszulta meg ez most magát, mert bár a 62. percben, némileg szerencsés körülmények között, Nakhi Wells szépített, de folytatása nem lett, így 2-1- el utazhattunk haza.

                              Tyler Roberts a gólja után

Kisebb aggodalomra adhat okot, hogy a Bristol gólja után Clarke-Salter lesántikált a pályáról, reméljük, nem komoly a dolog. Annak viszont örülünk nagyon, hogy sérülése után Luke Amos már játszhatott 21 percet.

Október 4-én a Sheffield Unitedhez utaztunk, a Watford elleni meccs mellett ezt gondoljuk az idei szezon legkeményebb derbijének. 26.636 néző a Bramall Lane lelátóin, az első helyezett fogadja az ötödiket. Nálunk nem sok változás volt a kezdőben, a védősor közepén újra Balogun és Dunne, elöl újra Roberts.

                        Laird a Sheffield ellen

Fölényben játszott a Sheffield, de igazán veszélyes helyzeteik nem voltak, Diengnek sem volt igazán nagy védenivalója. Az 51-ik percben aztán egy formás támadás után Laird passzolt okosan Willock elé, aki éles szögből nagy gólt lőtt. A hátralevő időben - minek szépítsük - védekeztünk. Persze, mit is csinálna a listavezető otthonában egy csapat? Willock helyére bejött Clarke-Salter, Iroegbunam és Adomah is védekező feladatok miatt jött be. Meg is lett az eredménye: újabb clean sheet és újabb három pont! Nagyon nagy bravúr ez!

                           Willock sejti már, hogy ez gól lesz

Három nap múlva már a Readinget vártuk a Loftus Roadon. Beale mester kissé rosszallotta is a sűrű versenynaptárt. Az történt ugyanis, hogy a Sky Sport közvetítésre választotta ezt a meccset, így péntek estére került előre. Az üzleti döntések pedig mindig a szakmai döntések elé helyeződnek, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Gondoljuk végig. Szombaton játszol Bristolban, kétszáz kilométer, utazás, stb., éjfél-hajnal egy körül ér vissza a csapat Londonba. A vasárnap kiesik, hétfőn könnyű átmozgatás, kedden utazás Sheffieldbe, 260 kilométer, esti meccs, szerdán hajnal háromra érsz vissza, a csütörtök kiesik, pénteken újra meccs. Ez a fajta túlterhelés pedig sérülésveszélyes. A Reading elleni kezdő ezt jól példázta, Balogun a keretben sem volt (36 éves, pihennie kell) Willock sérülés miatt hiányzott.

                        Iroegbunamnak Johansen ad tanácsot

De ne szaladjunk ennyire előre! A péntek estéhez képest dicséretes 16.656 néző a Szentélyben, remek hangulat. A Reading eggyel van előttünk a tabellán, két relatíve szomszédvár, gazdag közös múlttal.

A meccset mi domináljuk, az első félidő labdabirtoklási aránya 73-27 százalék volt ide, a vezetést mégis a Reading szerzi meg, egy kósza kontra végén befúj egy tizenegyest nekik Thomas Bramall játékvezető; talán vitathatnánk a döntést, de nem tesszük. Andy Carroll belövi. Egy rövid bekezdés Andy Carrollról: a veterán csatárt mi kedveljük egyébként, már inkább levezetésképp van a Readingben, de a Newcastle, a Liverpool és a West Ham játékosaként szép emlékeket őrzünk róla.

                       Dykes a Reading elleni gólja után

Megijedni szerencsére nem volt időnk, a reaktivált Dykes három perccel később gyönyörű mozdulattal (csukafejes - mondották volt eleink) fejelte be Kakay beadását. Üröm az örömben, hogy Kakay a megsérülő Laird helyére jött be a 26-ik percben; reméljük a legjobbakat.
Továbbra is fölényben maradtunk, gólt viszont csak a 84-ik percben szereztünk, az Iroegbunam elleni szabálytalanság miatt befújt tizit Dykes lőtte be, innen pedig már örömjáték! Három meccs, három győzelem, kilenc pont, legmerészebb álmainkban sem számítottunk erre. Feltesszük a pontot a tortára: Lyndon Dykes a születésnapját is megünnepelte a Readingnek lőtt duplájával!

Egy hét szünet jött a Reading meccs után, erre a hétre jutott rossz és jó hír egyaránt. Willock sérülése komolyabbnak bizonyult, Beale mester november elejére, valahova a Huddersfield elleni meccs környékére teszi a visszatérését. Nyilván ez a rossz hír, a jó hír, hogy igazoltunk egy fiatal középpályást (az átigazolási időszakon, az ún. transfer window-n kívüli időszakban csak szerződés nélküli, free agent, szabad ügynök státuszú játékost lehet szerződtetni. Elijah Dixon-Bonner a Liverpoolból távozott nyáron, a tavalyi szezonban nevezték a Bajnokok Ligája keretbe. és a Liga kupában is játszott. Az Arsenal és a Liverpool akadémiáján nevelkedett, innen ismeri egyrészt Beale menedzser, és az egyik pályaedzőnk, Neil Banfield pedig az Arsenalnál dolgozott vele. Sok sikert kívánunk neki!

Sajnos, a következő fordulóban a Luton elleni idegenbeli meccsel véget ért az ötmeccses veretlenségi sorozatunk; kikaptunk 3-1-re. Egy egészen bolond meccs volt ez, vannak ilyenek. Olyan, mint a kanalas orvosság gyerekkorunkban, át kell esni rajta.

                            A sérülésből visszatérő Amos a Luton ellen

Laird sérülése nem jött rendbe, így egy felforgatott védősorral álltunk fel, Balogun jobbhátvédet játszott. Nem sokáig: a 14. percben megsérült, Kakay állt be a helyére. A 18. percben Adebayo fejelt a kapunkba, Dieng alászaladt a labdának, elkerülhető találat volt.

Fölényben játszottunk, de a 77. percben egy furcsa öngóllal növelte előnyét a Luton. Dunne röviden passzolt hátra, aztán a menteni igyekvő Dieng pont őt találta el, és róla bepattant a labda.

Már a 91. percben jártunk, amikor hasonlóan furcsa öngóllal egyenlítettünk, a felső lécről a Luton kapusának Ethan Horváthnak a hátára, onnan a hálóba pattan. Ethan Horváth amerikai egyébként, de szerintünk magyar felmenőkkel rendelkezik.

                   Ethan Horváth hátazza be a labdát

Nem volt még vége, mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, egy kontrával elszaladtak, és az egykori nagy QPR kedvenc, Luke Freeman bepöttyintette a harmadikat.

Közben teljes a kavarodás a bajnokságban, a Sheffield United és a Norwich is kikapott kétszer, így rendkívül szoros a tabella, két 25 pontos csapatot három 24 pontos csapat követ, ezek egyike mi vagyunk.

Hétközi forduló jött, 19-én, szerdán a Cardiffot fogadtuk, 12.805 néző előtt. Ha arra lennétek kíváncsiak, milyen meccseket szeretünk igazán, akkor csak erre a meccsre kellene ráböknünk: az ilyeneket!

                         Armstrong nem magától esett el

A körülményekhez képest a legerősebb kezdővel mentünk ki, Laird kezdő volt jobbhátvédben, Balogun is ott volt (Dunne sérülése nem túl komoly, szerencsére), és először került be a kezdőbe a fiatal Sinclair Armstrong. Hamar le is tette a névjegyét, a 18. percben remekült tört be tizenhatoson belülre, Jack Simpson legyalulta, tizenegyes és egyből piros lett a következmény. Dykes belőtte a büntetőt, és gyakorlatilag ezzel el is dőlt a meccs. Dykes közelről belőtte Chair remek centerezését a 33. percben. Innentől kímélő üzemmódba kapcsoltunk - öröm, hogy ezt is megtehettük - aztán, miután a 74. percben Paal gyönyörűen fejelte be Sam Field hasonlóképpen gyönyörű beívelését, gyorsan le is szedte szinte a teljes kezdőt Beale mester, Dykes, Chair és Laird is lejött. A kapuban Diengnek semmi dolga nem akadt néhány kósza ívelgetés lehúzásán kívül. Pontosan úgy játszottunk, ahogy egy listavezető játszik egy kiesés ellen küzdő csapattal. Merthogy a következő fordulóig biztosan a QPR áll a tabella élén! Szinte hihetetlen!

                           Paal első gólja QPR mezben

Aggodalomra okot adó ügy persze akad, most éppen a mester, Mick Beale körül. A Premier League kiesőhelyére csúszó Wolverhamptonnál (ebben nagy szerepe van a Crystal Palace-ban remek formába kerülő Eberechi Eze-nek is, aki az egyenlítő gólt szerezte ellenük legutóbb) Mick Beale-t szemelték ki maguknak Bruno Lage helyére. Nehéz szituáció ez, hiszen mi magunk is többször leírtuk-mondtuk, hogy ha a Premier League hív, akkor menni kell; így volt ez Luke Freeman, vagy az előbb említett Eze esetében is. Október 20-án még nem tudunk semmi biztosat, Beale bölcsen úgy nyilatkozott, hogy természetesen élete álma, hogy a Premier League-ben dolgozzon, de nem bármikor és bármi áron! Mi magunk itt a szerkesztőségben arra voksolnánk, hogy juttassa fel a QPR-t, oszt' annyi.

A meccset követő napon ez a kérdés el is dőlt - Beale marad a QPR csapatánál! Előre szaladunk kicsit, a hétvégén az Aston Villa Steven Gerrardot rúgta ki, Beale neve itt is felröppent (ugyebár ő Gerarddal együtt dolgozott ott) de Mr. QPR gyorsan lezárta a találgatásokat azzal, hogy amit el kellett mondania az esetleges távozásáról, azt a Wolves kapcsán már elmondta.

Fontosabb dolgunk is volt a pletykáknál, 22-én, szombaton a Wigan jött hozzánk. Most legelébb a végerdményt írjuk le, nyertünk 2-1-re, utána jegyezzük meg, hogy pont az ilyen meccsek miatt olyan a Championship, amilyen: a világ legkiegyenlítetteb és ebből kifolyólag a legizgalmasabb bajnoksága!
Szóval a bajnokság listavezetője - de jó is ezt leírni! - 16.353 néző előtt fogadta a kiesés ellen harcoló Wigant.

A 12. percben a bal oldalról Johansen lőhet szögletet, hajszálpontosan ível a tizenegyespont környékére, Sam Field kapásból lő a hálóba. Tíz perccel később egyenlít a Wigan egy szintén tetszetős kapásgóllal. Még megijedni sincs időnk, mert Johansen most a jobb oldalról lő szögletet, ez most Balogunt találja meg, aki védhetetlenül fejel a léc alá, annak idején eleink a "felhőfejes" terminus technicust használták az ilyen fejesekre. Nem mellékesen Balogun az első gólját szerezte QPR mezben. A Wigan mindent megtett az egyenlítésért, fölényben játszottak, de gól már nem esett. A BBC tudósításának egyenesen azt a címet adta, hogy "a QPR kibírta a Wigan nyomását".
Nem mellékesen maradtunk a tabella tetején. Az egyik kedves olvasónk azt írta, hogy bekeretezteti a tabellát.

                       Balogun bebólintja

Messze van a vége, a bajnokság harmadánál tartunk, de nagyon jól érezzük magunkat. El kell azt is mondanunk, hogy nagyon ritkán tapasztaltunk eddig olyat, hogy az adott átigazolási szezonban szerzett játékosok közül három-négy is villámgyorsan válik a csapat abszolút meghatározó játékosává. Idén került hozzánk Balogun, Laird, Paal, Iroegbunam, Clarke-Salter, és mindannyian meghatározó játékosaink lettek, a Wigan elleni meccsen pl. Clarke-Salter lett a mezőny legjobbja.

Az októbertől 28-án, Birminghamben, a St. Andrews stadionban búcsúztunk el, és erre a búcsúra 19.007 néző volt kíváncsi. Mi számítottunk a meccs esélyeseinek - mostanság mindenhol esélyesnek számítunk - ennek megfelelően ki is kaptunk 2-0-ra. Vannak olyan meccsek, amikor egy játékos, vagy akár az egész csapat el van átkozva. Ez most ilyen volt. A 4. percben szögletet lőhettek, a kifejelt labdát Bielik próbálta rászúrni húsz méterről, de eltörte a labdát, viszont eltalálta a kapunak és a labdának háttal álló csapattárs, Trusty sarkát, és a felpörgő labda a hosszú sarokba pottyant.

                                 Chair kapufára teker

Mentünk előre, helyzet helyzet hátán, Chair és Dykes kapufát lőtt, a 30. percben Emmanuel egy középtávoli, lábak között elsurranó lövéssel a második gólt is megszerezte. Addigra már túl voltunk két kényszerű cserén, Clarke-Salter és Tyler Roberts is sérülés miatt jött le. A második félidőben már egészen nyomasztó fölényben játszottunk végig, Dykes kihagyott egy tizenegyest, de nem sikerült gólt lőnünk. A BBC tudósításának a címe "A Birmingham sokkolta a magasan szárnyaló QPR-t" volt..

                          Dykes most kihagyja a tizit

Bosszankodásra azonban semmi okunk nincs, peches meccsek, sorozatok vannak; gondoljunk csak a Sheffield Unitedre, vagy a Norwichra, akik fantasztikusan kezdték az idény, mostanra pedig lassan kiszorulnak az első hatból. Mi pedig mégiscsak a harmadik helyen állunk, és azon sem lennénk meglepődve, ha Michael Beale lenne az októberi Hónap Menedzsere díj birtokosa.

Az októberi hét meccsünkből a két vereség (Luton, Birmingham) mellett ötöt nyertünk meg, a Sheffield United és a Bristol City ellen ráadásul idegenben!

Ha most érne véget a bajnokság, akkor a Burnley és a Blackburn jutna egyenesen a Premier League-be, a rájátszást érő helyeken a QPR, a Seffield United, a Norwich és a Swansea állnak, a kieső trió tagjai a Coventry, a Huddersfield és a West Brom lennének.

A novemberünk nem lesz zsúfolt, négy meccset játszunk, 2-án a Norwich-hoz megyünk, aztán két hazai meccs, 5-én a West Bromwich jön, majd 8-án a Huddersfield (ez a II. Erzsébet halála miatt elhalasztott 9. fordulóból), végül 12-én a Coventrybe megyünk. Utána a világbajnokság miatti szünet, aminek most - a sérülések miatt - örülünk is. A világbajnokságon mi két játékossal leszünk ott, Dieng a szenegáli, Chair a marokkói keret tagja.

Come On You R's!