Nagy divat mostanság politikusaink között, hogy pontokba szednek mindenféle agymenéseket, hét pont a családtámogatásért, hat pont az akármiért, nyolc pont megint másmiért; mit kíván a magyar nemzet, nyilván. Mi persze nem léptünk politikai pályára, a mi címünkben szereplő három pont szomorú tényt mutat: a mögöttünk álló februárban ennyi pontot sikerült szeretett csapatunknak a hátizsákba bepakolni. Kevés ez, mondhatnók semmi. Nagy eredménye ennek a hónapnak, hogy a hátralevő időben már nem kell hazug ábrándokat szövögetnünk a Pemier League tagsággal kapcsolatban; sőt, mostantól többször kell majd hátrafelé pillantgatnunk, mint előre.
Januári írásunkban jeleztük már aggodalmainkat a februári meccseinkkel, elsősorban azok számosságával kapcsolatban; hét meccs 28 nap alatt nem semmi! Ráadásul a sorsolás sem volt túl könnyű, csak a Wigan, a Birmingham és a Bristol elleni meccsre írtuk, hogy bravúrral nyerhető lenne.

Aztán nem hét, hanem nyolc meccsünk lett kiírva februárra, a kupa miatt elhalasztott meccsek egyikét még február végére besuvasztottuk.
Kezdjük a meccseinket az FA Cup meccseivel! Három pontot írtunk a címben, de februárban két meccset nyertünk, ezek egyike volt a Portsmouth elleni megismételt kupacsata február 5-én, a Loftus Road-on. Tükörsima, 2-0-ás győzelem Wells és Smith góljaival, és ugyebár ezért a meccsért pont nem jár, "csak"továbbjutás.
A következő fordulóban már a legjobb nyolc közé jutás volt a tét, a majdnem londoni Watford gárdáját fogadtuk hazai pályán. A Watfordnak jól megy a szekere mostanság (még ha a legutóbb bele is futottak a késbe egy Liverpool elleni 5-0-ás vereség formájában) a Premier League első felében tanyáznak, masszív kis csapatot tett össze Gracia mester. Kiegyensúlyozott, hajtós meccsen, telt ház előtt végül a Watford nyert egy első félidő legvégén lőtt Capoue góllal 1-0-ra. A kupamenetelés véget ért, a Watford készülődhet a Crystal Palace elleni negyeddöntőre.

                          Freeman a Watford elleni meccsen

Nézzük a bajnoki meccseket; olyan ez mint a kanalas orvosság: túl kell esnünk ezen, bármennyire keserű is a pohár...
Február 2-án a Wigan vendégei voltunk, ezt a meccset előzőleg nyerhetőnek gondoltuk, az is volt, más kérdés, hogy nem nyertük meg. Elment kettővel a Wigan, Osayi-Samuel szépített a 75. percben, egyenlíteni már nem sikerült. Labdabirtoklási fölényben voltunk, sokkal több kapura lövésünk volt, de a focit ugyebár gólra játsszák.
Három egészen elképesztő meccs következett, nem tudjuk eldönteni azóta sem, hogy balszerencse, figyelmetlenség, valami isteni elrendeltség vagy átok okozta-e a történteket?
9-én a Birmingham érkezett hozzánk, erről is azt gondoltuk, hogy nyerhető meccs. Aztán - mire kettőt pillanthattunk volna - berámoltak nekünk négy gólt! Húsz perc alatt! A negyvenedik percben 0-4 állt az eredményjelzőn! Közvetlenül a szünet előtt Smith fejelt egy gólt, 1-4, aztán közvetlenül a szünet után egy másikat, 2-4. Jordan Cousins meglőtte első QPR gólját a 80. percben, 3-4, ekkorra már teljesen felborult a pálya, ilyen hátrányból még senki nem jött vissza, és akkor jön Wells a 93. percben és.... Kihagyja a jogosan megítélt büntetőt... Marad a 3-4-es vereség...
Három nappal később az idén remekül teljesítő Bristol City-hez megyünk, itt Smith góljával vezetünk a szünetben, a 73. percben egyenlít a Bristol, nem baj, itt jó a döntetlen is, viszont a szintén a 93. percben befújt tizenegyest a bristoli Diedhiou (Wells-el ellentétben) belövi, 2-1-es vereség.
19-én jön a feljutásra pályázó West Brom, kétszer vezetnek, kétszer egyenlítünk, Freeman és Hemed a gólszerzők, aztán ismét egy kihagyás, és a 93. percben Livermore belövi a győztes góljukat...
Ha egyszer történik ilyen, legyintünk, hogy van ilyen. Ha kétszer, akkor már káromkodunk. A harmadiknál már csak összetesszük a kezünket, és felnézünk az égre: miért büntetsz minket, Uram?

                                 Wells a kapusba lövi a tizit

És a hónapnak még messze nem volt vége, 23-án a szintén feljutásért hajtó Middlesbrough volt a vendéglátó, itt tulajdonképpen sima vereségbe futottunk bele, 2-0, még úgy is, hogy a végeredmény már az első félidőben kialakult, és hiába játszottuk a második félidőt nyomasztó fölényben.
Ezen a meccsen már erősen érződtek a sorozatmeccsek hatásai, Freeman kisebb sérülése miatt el sem utazott. McClaren mester a BBC-nek nyilatkozta a meccs után, hogy pontosan látja az elkövetett hibákat, pontosan tudja, hogy mit kellene tenni ezek kijavításáért, de nyolc meccset játszott a csapat huszonnégy nap alatt - az edzőpálya környékére sem jutottak el...
Az elátkozott február utolsó meccsét 26-án játszottuk hazai pályán a Leeds ellen. A Leeds kapcsán megállunk egy pillanatra, többek között azért is, mert ebben a csapatban a 2019/20-as Premier League szezon egyik résztvevőjét sejtjük. Bivalyerős keret (a kapusuk a Real Madridból (!) igazolt Casilla), a kispadon a minden hájjal megkent nagy mágus, az argentin Marcelo Bielsa, aki volt már argentin és chilei szövetségi kapitány, de - többek között - volt már a Marseille, a Lille, az Atletic Bilbao és a Lazio szakvezetője is. Amikor a "minden hájjal megkent" kifejezést használtuk, azt tessék szó szerint érteni, Bielsa-hoz és a Leedshez kötődik az idei szezon legextrémebb botránya: a Derby County elleni meccsük előtt a Derby zárt edző-komplexumában a biztonságiak elfogtak egy embert, mindenféle technikai berendezésekkel (kamerák, távcsövek, fényképezőgépek, adó-vevők) kiderült róla, hogy ő a Leeds "játékosmegfigyelője", és kiderült az is, hogy Bielsa minden ellenfélhez küld ilyen titkosszolgálati eszközöket is bevető James Bondokat. Persze vizsgálat, büntetés lett a vége a sztorinak.

                       Freeman a Leeds elleni góljának örül

Ezt csak azért írtuk most ide, mert ezt a Leeds-et idén már másodszor vertük meg, először a kupában, január 6-án, 2-1-re, most pedig a bajnokságban is, 1-0-ra. A gólunkat Freeman lőtte, aki egészen parádésan játszott az egész meccsen, bármennyire szomorú is, egészen biztos, hogy a következő szezonra nem marad nálunk, hozzá hasonló tudású játékos kevés van még a Premier League mezőnyében is.

Vissza a jelen dolgaihoz!

Nem mondhatnánk, hogy elégedettek volnánk az elmúlt hónappal, nem vagyunk azok, de mindig visszakanyarodunk a szezon elején írtakhoz, az első számú cél az idei szezonban a relatív biztos bentmaradás, egy fiatal, a jövőben sikeres gárda alapjainak lerakása, a pénzügyi viszonyok kitisztázása. Ha ezeket a célokat nézzük, akkor a szezon sikeres. Ha az október-novemberi hirtelen meglódulást, a play-off helyek relatív közelségét nézzük, akkor csalódás. A szurkolók lelkivilága nehezen ismerhető ki.
Nézzünk egy-két érdekességet, apró színeseket a csapat házatájáról! Cameron és Rangel továbbra is sérültek, egyelőre nem látjuk, mikor térnek vissza. Kettejük közül inkább Cameron szereplése volna fontos, Furlong megbízhatóan teljesít jobbhátvédben, viszont a középpálya kissé lyukas, Cousins vagy Scowen sem tűnik tökéletes megoldásnak, Manningot meg valamiért nem játszatja McClaren. Hemed felgyógyult, Smith óriási formajavuláson ment át, elől tehát többé-kevésbé rendben vagyunk. Belső védőként egyre többször játszik Grant Hall, Lynch a kispadra szorult.

                   Grant Hall a Leeds ellen, a háttérben Leistner

Folytatódik az új stadion körüli hercehurca. Az eredetileg tervezett helyszínnel kapcsolatban a helyi önkormányzat hirtelen megmakacsolta magát (érthetelen egyébként, az Oak Common térsége egy évtizedek óta kihalt rendezőpályaudvar, a klasszikus rozsdatemető). Van egy másik terület szintén a jelenlegi stadionhoz közel, ahol jelenleg is sportlétesítmény üzemel, a Linford Christie atlétikai stadion. Ezt a területet akarnák most felfejleszteni egy többfunkciós sportlétesítménnyé, ahol egy új, 45.000 férőhelyes stadion is helyet kapna.

                     A Linford Christie atlétikai stadion jelenleg

Nézzük a már-már szokásos "rovatunkat" a bajnokság állásáról! Ha most érne véget a bajnokság, akkor a Norwich és a Sheffield United kerülne egyenesen a Premier League-be, a play-off helyeken jelenleg a Leeds, a West Brom, a Middlesbrough és - meglepetésre - a Bristol City állnak. Kieső helyen most a Rotherham, a Bolton és az Ipswich Town áll. Említettük már, most is megtesszük, hogy az Ipswich menthetetlennek tűnik.

A QPR jelenleg a 17. helyen áll, 42 pont, 42:52-es gólaránnyal. Az utolsó play-off hely 11 pont távolságra van, ami matematikailag behozható, de csak matematikailag... A kieséstől 12 pont távolságra vagyunk, egy kis izgalom van azért bennünk, márciusban két kiesőjelölttel is találkozunk, azokat a meccseket hoznunk kell, nincs mese!

Márciusban csak öt meccset játszunk, ezek bármelyike nyerhető is. Rögtön 2-án az igazi szomszédvár, Brentford ellenfelei leszünk (a két stadion között mintegy öt kilométer a távolság), az "odavágón" ősszel 3-2-re mi nyertünk. 9-én jön a Stoke City, velük 2-2 játszottunk idegenben, 13-án, szintén otthon a Rotherham, velük is 2-2 volt az idegenbeli meccs, 16-án a messzi északra megyünk a Hull City-hez, tőlük kikaptunk 3-2-re a Loftus Road-on egy eléggé hektikus meccsen, majd a márciusi meccsek sorát 30-án zárjuk, a Boltont fogadjuk hazai pályán, őket idegenben 2-1-re vertük.
Lesz egy válogatott meccsek miatti szünet is márciusban, a 2020-as EB selejtezői kezdődnek - ennek a szünetnek most örülünk.

Maradt tehát ez a kicsit nyögvenyelős szezon, amiben néha azért egy-egy gyöngyöt találunk.