Hosszú ideje nem jelentkezett a szaklap, az okok között voltak technikai jellegűek is, de - ne szépítsük! - alapvetően a lustaságra vezethető vissza minden.
A Facebook oldalunkon nagyon aktívak voltunk folyamatosan, a ritkábban jelentkező, de alaposabban elemző, hosszabb cikkek várattak magukra. Az, hogy nem nagyon volt kedvünk írogatni, annak volt köszönhető, hogy a csapat nem kényeztetett el minket túlságosan, edzőcserék, játékoskeringő, sokszor a kiesés szele töltötték ki napjainkat. Kilátástalan pár szezon áll a csapat mögött, amikor a kiesés elkerülése jelentette a sikert.
Régebben említettük, hogy a legutóbbi Premier League szereplés, a 2010-es évek elejének sikerei sok pénzügyi szabálytalanságnak (is) volt "köszönhető", a mámoros napok után keserű volt az ébredés. Az FFP szabályok megsértése komoly pénzbírságot hozott, amely csaknem lehetetlenné tett bármiféle igazolást, erősítést.
A négy-öt szűk esztendő, a takarékos gazdálkodás, az új menedzsment és az új szakmai stáb munkája elhozta azt a helyzetet, hogy a szombaton kezdődő Championship szezonban a play-off helyek egyikének elérése egyáltalán nem tűnik elérhetetlen álomnak!
Már a tavalyi szezon is sokkal jobban sikerült a mostanában "megszokottaknál". A kilencedik helyen zárt a csapat, kilenc ponttal lemaradva a hatodik helytől. Warburton mester keze alatt kialakult a csapat gerince, a kezdőcsapaton viszonylag ritkán kellett változtatni. Sok próbálkozás után (Ingram, Lumley, Kelly) a szenegáli Seny Dieng személyében megbízható kapust találtunk, aki a teljes Championship mezőnyének harmadik legjobb kapusa lett. Összeállt a védelem, az angol Rob Dickie (4. a ragsorban) és a holland De Wijs egészen kiváló középső párt alkotnak. A középpályán remek teljesítményt nyújt a norvég Johansen (ő a Fulhamtől érkezett kölcsönjátékosként, de a szezonra végleg megvásároltuk) és Ilias Chair, elől pedig a skót válogatott Lyndon Dykes és a QPR legenda, a végleg visszatért Charlie Austin érti meg egymást remekül.
Charlie Austin gólt lő a Manchester United-nek
Ígéretes igazolásaink voltak, sokat várunk Moses Odubajo-tól (Sheffield Wednesday-től) Andre Dozzell-től (Ipswich), Chris Willock-tól (Arsenal), de a legfontosabb, hogy meg tudtuk tartani - a nagy érdeklődés ellenére - a kulcsjátékosainkat. A rend kedvéért tegyük ide, hogy Angliában a Premier League kezdőfordulója előtti napon, idén augusztus 12-én zárul az átigazolási időszak, addig tehát elméletileg lehet még változás a keretben.
A felkészülés rendben zajlott, a két EB résztvevőnk, a már említett skót Dykes és a finn Hamalainen csatlakozott később, (Hamalainen azóta átadólistára került, de ez már másik sztori) sérülés, betegség nem zavart senkit. Három felkészülési meccset játszottunk, bár négyet terveztünk; a Gillingham elleni COVID-problémák miatt elmaradt. Az első meccsen a nagy Manchester United látogatott hozzánk, és bár nem a legerősebb csapatukkal érkeztek, azért a 4-2-es győzelmünk hírére sokan kapták fel a fejüket! Góljainkat Austin, Odebajo és a csereként beálló Dykes (2) szerezték.
A következő meccset a harmadosztályba frissen feljutott Cambridge United ellen játszottuk, itt 2-1-es győzelmet arattunk, góljainkat Chair és Dykes lőtték, Dykes egyébként rögtön a meccs elején tizenegyest hibázott.
A keret - mezszámokkal
Az utolsó felkészülési meccs a Leicester City elleni volt. A Leicester már a legerősebb csapatával jött, egyedül Schmeichel hiányzott, a többi nagy sztár, Vardy, Tielemans, Söyüncü, Iheanacho, Ndidi és a többiek mind pályára léptek. Fordulatos mérkőzésen alakult ki a 3-3-as végeredmény, góljainkat Austin, Barbet és Dickie szerezték.
Jelenlegi tudásunk szerint a legerősebb felállásunk 4-4-2-es formációban valahogy így nézne ki: Dieng - Wallace, Dickie, De Wijs, Barbet - Odubajo, Johansen, Dozell, Willock - Dykes, Austin.
Augusztusban rögtön hat meccsel indítunk, a szezonnyitón, 7-én, a Millwall-t fogadjuk, aztán 11-én a League Cup első fordulójában a Leyton Orient-hez megyünk; ezután jön két idegenbeli meccs a Hull City és a Middlesbrough; aztán két hazai a Barnsley és a Coventry City ellen. Unatkozni nem fogunk...
Come on you, R's!!!
