Elkezdődött a 2022-es év, érdekes egy év lesz, hogy mást ne mondjunk, az év végén (!) november 21. és december 18. között rendeznek egy labdarúgó világbajnokságot is.

Ez persze messze van még, az angol labdarúgás januárjára egy másik esemény, az Afrikai Nemzetek Kupája nyomja rá a bélyegét, amelyet Kamerunban rendeznek január 9. és február 6. között. Talán nincs is olyan angol csapat, amelyet ne érintene kisebb-nagyobb mértékben ez az esemény. Képzeljük csak el pl. azt a Liverpoolt, amiből egy hónapig hiányzik Mo Salah, Sadio Mane és Naby Keita, miközben a Liverpool persze játszani kénytelen a meccseit.

Minket is három játékos hiánya érint majd, Seny Dieng a szenegáli, Ilias Chair a marokkói, míg Osman Kakay a sierra leonei válogatott tagja. Szenegál és Marokkó ráadásul a négy közé jutásra is esélyes, tehát Seny és Ilias valószínűleg kihagy egy teljes hónapot. Chairrel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy ő még a Bournemouth elleni meccsen egy kisebb sérülést szedett össze, elutazott az ANK-ra, de a játéka egyelőre kétséges; mi jobban örülnénk, ha Londonban gyógyulgatna.

Amint a desszert előtt is meg kell enni a tökfőzeléket, essünk gyorsan át az afrikai tornán, de csak a mi játékosaink miatt. Közbeszúrás: nagyon szeretjük mi a focit, de amit Afrikában értenek alatta, az valami nagyon más dolog; még akkor is, ha egyébként európai top bajnokságokban szereplő sztárok vannak a csapatok többségében. Az egyik nagy esélyes, Szenegál, úgy lett csoportelső, hogy a három csoportmeccsen összesítve 1-0-ás gólaránnyal (!) szerzett öt pontot, az az egy gólja egy 96-ik perces tizenegyes volt... Kakay mindhárom csoportmeccset végigjátszotta, de nem jutottak tovább. Dieng az első két meccset védte, hibátlanul, azóta a COVID-ból felgyógyult Mendy áll a kapuban, Szenegál már elődöntős. Chair végül egy meccsen lépett pályára, harminc percet játszott, Marokkó a negyeddöntőben esett ki.

Az afrikai torna mellett az átigazolási piacot figyeljük még árgus szemekkel, szeretnénk ha a csapat együtt maradna - az az érzésünk, hogy így is lesz.

Az év első bajnokiját Birminghamben játszottuk a Birmingham City ellen, 18.279 néző előtt. 2-1-re nyertünk, és sokkal simább volt ez a meccs, mint az eredményből gondolnánk, az első félidőben Albert Adomah egy kapusról kipattanó labdát simított be a jobb alsóba a tizenegyes pont magasságából, a 71-ik percben meg Chris Willock csavart éles szögből a bal felsőbe, erre válaszolt Aneke, de a körmünket nem kellett lerágnunk az izgalomtól.

             Adomah a Birmingham elleni gólját ünnepli pár szurkolóval

Jimmy Dunne egészen kiválóan teljesít a háromvédős rendszer közepén - ő lett a meccs embere - de nincs panasz a két oldalra sem, Barbet és Dickie is remekel, míg Willock huszonhárom évesen az egész Championship egyik legjobbjává kezd válni, és minket magunkat is meglepve a sokadvirágzását élő Adomah - akit csak Uncle Albertnek becéz a Loftus Road - válik lassan a középpálya legmeghatározóbb emberévé. Ezzel a győzelemmel most éppen az ötödik helyen állunk, de mint legutóbbi bejegyzésünkben említettük már, csalóka most a tabella; a mögöttünk álló Huddersfieldnél kettő, az előttünk álló West Bromnál egy meccsel játszottunk kevesebbet.

                         Willock a Birmingham elleni meccsen

Mindenesetre nyugodtan készülődtünk az első FA Cup meccsünkre, amit hazai pályán, a harmadosztály éllovasa, a Rotherham United ellen vívtunk. Ez az első meccs már a kupa harmadik köre; az angol foci két felső osztálya - a Premier League és a Championship - csak ezen a ponton kapcsolódik be.

                          Gray próbálkozik a Rotherham ellen

Könnyű meccs nincs az angol kupában ezen a szinten, erről mesélhetne például a Newcastle, akik hazai pályán zúgtak ki a harmadosztályú Oxford ellenében. Mi is megszenvedtünk alaposan, rengeteg helyzet maradt ki, a rendes játékidőben nem született gól. Aztán, ahogy az lenni szokott, a sok kihagyott helyzet megbosszulta magát, a Rotherham gólt szerzett. Már komolyan kezdtünk aggódni, amikor Adomah beadását Dykes a hálóba fejelte. Igazából hálót nem ért a labda, az addig bravúrt-bravúrra halmozó Vickers már csak a vonal mögül tudta visszahúzni a pettyest. A sűrű versenynaptár miatt már nincs újrajátszás a kupában, tizenegyesek következtek, idegtépő kilenc kör után védett a Dienget helyettesítő Archer.
Üröm az örömben, hogy az utolsó tizenegyesnél Archer rosszul fogott talajt, a bal válla kifordult, a pályáról egyenesen a kórházba vitték kivizsgálásra.

                     Az utolsó tizenegyes után egy másodperccel

A jegyzőkönyv kedvéért a mi sikeres lövőink sorrendben : Dykes, Johansen, Gray, Adomah, Amos, Barbet, Dunne, Dickie.
Ide tartozik még, hogy csereként pályára lépett és harminc percet játszott az épp csak húsz éves, saját nevelésű Aaron Drewe is, sok sikert kívánunk neki!

                                Aaron Drewe példát mutat

Megtörtént a negyedik kör sorsolása is kilencedikén, a szintén Championship szereplő, jelenleg a huszonkettedik, kieső helyen álló Peterborough lesz az ellenfelünk; mielőtt legyintenénk, a bajnokságban, még október 23-án, kikaptunk tőlük 2-1-re Dembele utolsó utáni percben lőtt góljával.

Január 11-én jelentették be első igazolásunkat, a Derby Countytól érkezett hozzánk a tapasztalt skót kapus, David Marshall. Hosszú pályafutása alatt játszott a Celticben, a Cardiffban (a Premier League év végi csapatába is bekerült akkor), a Hull Cityben és a Wiganben is, nem mellékesen negyvenszeres skót válogatott. Nem tudjuk, gyors igazolása mennyiben függ össze Archer sérülésével, mindenesetre egy tapasztalt kapus sosem árt.

A harmadik januári meccsünket 15-én játszottuk, és mivel Archer sérülése komolyabbnak bizonyult, mint vártuk, így a frissen igazolt Marshall máris a kezdőben találta magát, és remek lehet hazai pályán, 16.018 néző előtt a West Brom ellen bemutatkozni. Remek is lett a bemutatkozása, gól nélkül hozta le a meccset, Charlie Austin pedig a kilencvenedik percben befejelte Willock beadását. 1-0-ra nyertünk tehát, és csak ámulunk-bámulunk a csapat teljesítményét látva!

                      Marshall clean-sheettel nyitott a WBA ellen

Az ámulatunk nem csökkent a következő meccs után sem.

No, álljunk meg itt egy kis időre. A szurkoló egy egészen különleges állatfaj. Rajong, a lehetetlent is elképzelhetőnek tartja, a realitásérzékét könnyen - és meglehetősen gyakran - veszti el. A szezon elején, a 2021 augusztus 5-i beharangozónkban azt írtuk: "a szombaton kezdődő Championship szezonban a play-off helyek egyikének elérése egyáltalán nem tűnik elérhetetlen álomnak!" Most, 2022 januárjában azt mondjuk, hogy a play-off gyakorlatilag kötelező, de benne van a pakliban a közvetlen feljutás, tehát az első két hely elérése is!

Január 22-én Coventrybe látogattunk, nem egy nagy távolság, olyan 180 kilométer, de az akkor is szokatlan a Championshipben, hogy 4.000 QPR szurkoló utazott a meccsre.

                           A vendégszektor Coventryben

A Coventry a 2019-20-as szezonban jutott fel a harmadosztályból, tavaly a 16. helyen végeztek, idén vitézkednek erősen, a mezőny felső felében-harmadában vannak. Remekül kezdtünk, már a hatodik percben betalált Gray, Willock passzát simitotta be a bal alsóba, ezzel az 1-0-val mentünk szünetre. A második félidő elején egyenlített a Coventry, Jordan Shipley lőtt egy irgalmatlanul nagy gólt - ami szép, az szép, el kell ismerni. Todd Kane (ő ismerősünk: tavaly még nálunk játszott 28 meccset) szögletét lőtte a tizenhatosról a jobb felsőbe. Nyomott nagyon a Coventry, mi magunk is megelégedtünk volna az egy ponttal, szerencsére Adomah nem, a 89. percben befejelte Willock beadását, aztán még majdnem tíz idegtépő perc jött (a Coventry egyenlítő gólja után egy hazai szurkoló egészségügyi ellátásra szorult, és állt a játék egy ideig), Marshall is bemutatott egy bravúrt a legvégén, szóval újabb győzelem, újabb három pont. A fenti, szurkolók-elvárások téma ezért jött elő - ha az elmaradt meccsünket hozzuk, akkor a második helyen állunk!

                                Gray gólját ünnepli a csapat 

Január 25-én, hazai pályán fogadtuk a Swansea-t, akiknél egy kedves régi ismerősünket, Ryan Manninget köszönthettük - hat szezonon keresztül tartozott a QPR keretéhez. 12.270 néző láthatott egy nagyon izgalmas, fordulatos meccset; gólt viszont egyet sem. Közelebb álltunk a gólszerzéshez, Austin közeli fejesét bravúrral védte a Swansea kapusa, Ben Hamer, Amos pompás lövése a kapufa belső éléről pattant ki, Dykes tiszta helyzeténél újra a kapus bravúrja kellett.          Amos lövése a kapufára pattan, az elcsúszó Manning imádkozik

Az örök szurkolói kérdés volt a vita tárgya a meccs után: most nyertünk egy pontot vagy veszítettünk kettőt? Nehéz eldönteni, bízunk benne, hogy nem fognak hiányozni ezek a kissé könnyen elhullajtott pontocskák!

A meccs napján jelentették be a mostani átigazolási ablak második QPR igazolását, a huszonkét éves angol védő, Dion Sanderson került hozzánk kölcsönbe a Wolverhamptontól. A Wolves saját nevelésű játékosáról van szó, aki pont a Wolvesban nem mutatkozott még be, kölcsönben játszott a Cardiff, a Sunderland és legutóbb a Birmingham csapataiban, a január másodikai meccsünkön, ahol 2-1-re vertük idegenben a Birminghamet, ott volt a pályán.

A január számunkra 29-én fejeződött be, és ha valamikor érvényes a "minden jó, ha a vége jó" akkor ez most van.
A Reading jött hozzánk, és nem tudunk jobb szót, lemészároltuk őket. 4-0-ra nyertünk, de ha öt-hat gólt lövünk, a Reading akkor sem szólhatott volna egy szót sem. Érdekes, hogy az első tíz percet nagyon megnyomta a Reading, de a tizenharmadik percben Dykes befejelte Willock beadást, aztán szintén ő a harmincötödik percben bepöcizte Adomah centerezését, aztán...

                  Dykes befejeli az elsőt a Reading kapujába

Aztán. A harmadik gól egy etűd. Egy hősköltemény. Szögletet végez el a Reading, gyengén, fejjel tisztáz a védő, a tizenhatosunkon belül Amos kezeli le a labdát, elindul vele, felpasszolja Willocknak, aztán egy őrült, nyolcvanméteres sprintbe kezd a baloldalon, majd a Willocktól visszakapott labdát felcsapja a jobb felsőbe. Nincsenek szavak, a foci apoteózisát láthattuk.

                            Az Amos gólja előtti pillanat

A második félidő elején Jimmy Dunne fejelt gólt, onnan kezdve edzőmeccsé degradálódott a találkozó, a friss igazolás, Dion Sanderson is kapott huszonöt percet.

                               Sanderson is bemutatkozhatott

A hónap legeslegvégén, az átigazolási ablak lezárultakor elhoztuk még kölcsönbe a Newcastle-től a harmincéves ír középpályást, Jeff Hendrick-et. Tapasztal róka, a Burnley és a Newcastle csapataiban van majdnem 150 Premier League meccse, és az ír válogatottban is közelít a hetven szereplés felé. Amit szerettünk volna, teljesült, egyben maradt a csapat (csak Conor Masterson került a Gillinghamhez kölcsönbe), lett egy remek, tapasztalt kapusunk Dieng mögé (elé?) és Sanderson is, Hendrick is minőségi játékos.

                           Hendrick még Newcastle mezben

Vége a januárnak. Novemberhez hasonló sikersztori lett belőle, csak azért nem gondoljuk, hogy Warburton lesz újra a hónap menedzsere, mert a Fulham is nagy hónapot futott, mi a januári hat meccsből ötöt nyertünk, egy iksz mellett, ugyanezt tette a Fulham is, de a Fulhamnek volt három bolond meccse, amivel brutális gólarányt rakott össze.

Összegezzük akkor 2022 első hónapját! Hat meccset játszottunk, az FA kupában továbbmentünk, az öt Championship meccsből négyet nyertünk egy döntetlen mellett. 51 pontot szerezve a negyedik helyen állunk. Álomszerű.

Februárban hét meccs vár ránk. Ötödikén FA kupa meccset játszunk, idegenben a Peterborough az ellenfél. Aztán igazságos elosztásban lesz 3-3 hazai és idegenbeli meccsünk a Championship-ben. A hazaiak sorrendben: 9-én a Middlesbrough, 19-én a Hull City, 23-án a Blackpool látogat a Loftus Roadra, mi 12-én Barnsleyba, 15-én pikáns meccsre, a Millwallhoz, míg 26-án a Blackburnhöz látogatunk. Nem latolgatunk esélyeket, győzni akarunk mindenhol!

Ha most érne véget a Championship, akkor egyenesen a Fulham és a Blackburn lenne a Premier League tagja, a rájátszás négy csapata a Bournemouth, a QPR, a West Brom és a Midlesbrough lenne; ebből a hatosból a Blackburn és a West Brom eggyel több meccset játszott. Kiesne a harmadosztályba a Peterborough, a Derby és a Barnsley.

Most már nyíltan kimondjuk: a rájátszás valamelyik helye lett a minimális elvárás!

COME ON YOU R's!